Esettanulmányok



Így nyel el minket egy hosszú hétvége a fővárosban

Csak alig különbözik egy erősebb hétvégétől az a szombat, amin egy ünnepnap miatt dolgoznunk kell. Ugyanakkor nem a pihenőnap, hanem az időjárás dönti el helyettünk, elhagyjuk-e hétvégén a várost. Mindezek a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földrajztudományi Kutatóintézetének (MTA CSFK) legújabb kutatásából derülnek ki, ami telefonjaink cellaadatai alapján rajzol pontos képet a mozgásunkról.


A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földrajztudományi Kutatóintézete a Magyar Telekommal közösen végez tudományos kutatást, hogy a mobiltelefonok cellaadatainak földrajzi információja alapján feldolgozzák a hazánk területén egy napon belül zajló mozgásokat. Legújabb kutatásukban azt nézték, a ledolgozandó szombati munkanapok hogyan befolyásolják a várostérség népességét, hányan mennek a főváros körüli hétvégi házakhoz, telkekhez, kirándulóhelyekhez, illetve ilyenkor hogyan használjuk a telefonunkat.

Munkás szombatokon is pihenünk?

A 2017. november 1. és 2018. május 30. közötti időszakban a kommunikációs események száma hétköznap átlagosan 157 millió volt, hétvégén vagy ünnepnapon 121 milliót bonyolított le a Telekom. Ehhez képes a vizsgált két szombati munkanapon átlagosan 140 millió esemény (hívás, adatforgalom) jelent meg a hálózaton. Ez a szám átlagos szombati forgalmat mutat, ami évközben 120-144 millió közötti. De az egy készülékre eső forgalom se nagyon különbözik attól, hogy dolgozunk (átlagosan 35 eseményszám egy készüléken) vagy éppen pihenünk egy szombati napon (34 db).
A vizsgált két szombati munkanapon egyaránt 3,9 millió készüléket használtak a Telekom hálózatában, ami szintén egy átlagos hétvégi szombatnak felel meg. Viszonyításként a legkevesebb készülék (kb. 3,6 millió) március 15-én, a négynapos hétvége első napján, a legtöbb (4,2 millió) pedig 2017. december 15-én, pénteken volt használatban. Fontos megjegyezni, a kommunikációhoz használt készülékek száma szorosan összefügg (még ha nem is egyezik) a felhasználók számával.

Mit hozott március 15-e?

Az idei március 15-én, az első négynapos hétvége első napján a Magyar Telekom rendszeréből eltűnt közel 8 ezer budapesti, akik egy átlagos hétvégén nem hagyták volna el a fővárost. Az ingázók száma több mint 50 ezer fővel esett vissza egy átlagos hétvégéhez képest. Ez a tömeg azonban nem jelent meg vidéken, ahol a hétvégékhez képest is 100 ezerrel kevesebb készülék volt forgalomban. A magyar felhasználók jó része a nemzeti ünnepen tehát vagy be sem kapcsolta telefonját, vagy külföldön volt.
A március 15-e utáni pénteki pihenőnapon a budapestiek deficitje 14 ezer készülékre nőtt, az ingázók többsége viszont újra megjelent a hálózaton, így mindössze 15 ezer fő hiányzott az átlagos hétvégi forgalomhoz képest. Ezen a napon újra használatba kerül 24 ezer extra készülék vidéken.
Ebből az olvasható ki, hogy március 15-én a felhasználók több mint 10%-a teljesen letette a telefonját, a hosszú hétvége második napján azonban újraindult a kommunikáció. Ám ezúttal vidéken jelentkezett az a forgalmi többlet, ami a várostérségből hiányzott.

Hol telt a májusi hosszú hétvége?

Az idei második négynapos hétvége a május 1-jét megelőző szombattal indult. Ezen a szombaton 50 ezerrel többen utaztak vidékre, további 22 ezer készülék pedig a Budapest és térsége közötti forgalomban jelent meg. Utóbbiért vélhetően az agglomerációba kirándulók voltak felelősek (változékony, de száraz időjárás volt aznap), mert ez a forgalom a hétvége további napjain eltűnt.
A tranzitforgalomban részt vevők túlnyomó részét a budapestiek adták, mivel a hétvége első napján 42 ezer, a pihenőnapnak számító hétfőn már 65 ezer fő hiányzott egy átlagos hétvégén a Budapestről jelt adó készülékekhez képest. Az agglomerációból pedig 10 ezer készülék tűnt el az első napon. Ezzel szemben vidéken szombaton és hétfőn mintegy 100-120 ezer készülék jelent meg egy átlagos hétvégéhez viszonyítva.
A hosszú hétvége utolsó napján a tranzitforgalom ismét felerősödött, mintegy 50 ezer készülék adott jelet vidékről és a fővárosból is ugyanezen a napon. Azaz, a Budapesten lakók vagy dolgozók hazatértek a négynapos hétvége utolsó napján. A vidéki készülékek száma emiatt egy teljesen átlagos hétvégi értékre esett vissza, ez 125 ezer készülékkel kevesebb az előző naphoz képest.

Igazából nem is dolgozunk a munkanapos szombatokon?

Jól látható, hogy a szombati munkanapok nem különböznek érdemben az átlagos szombatoktól, alig valamivel nagyobb az események száma, és hasonlóan gyakran használjuk a készülékeket. Viszont különböző módon élik meg a munkás szombatokat a budapestiek és a várostérségben élők. A budapestiek az eseményforgalmi adatok alapján sokkal nagyobb arányban dolgoznak a szombati munkanapokon. Budapesten egy átlagos szombaton 10%-kal esik vissza az eseményforgalom, az eddig két szombati munkanapon viszont csak 6%-os csökkenés volt tapasztalható. A várostérségben szombatonként átlagosan 11-12%-kal növekedett az eseményforgalom, függetlenül attól, hogy pihenő- vagy munkanap volt.

Számok, térképek mindenkinek

A MTA CSFK 2019 végéig elkészít egy térképes lekérdező-felületet, amelyen keresztül a várostérségben zajló valós mozgások mindenki számára megismerhetők és elemezhetők lesznek. A tudományos eredmények piaci hasznosítására a kutatók spin-off céget hoztak létre GEOInsight néven.

Hogyan zajlik a mérés?

Minden alkalommal, amikor egy felhasználó üzenetet küld, hívást fogad vagy kezdeményez, esetleg adatkapcsolatot indít, a telefonja a hálózati protokoll szerinti állomásra kapcsolódik. Az állomás hatósugarának térképi vetülete egy szabálytalan alakú sokszög, azaz a mobilcella-poligon. Az ország területét mintegy 45 ezer mobilcella-poligon fedi le. Üzenet, hívás vagy adatforgalom indítása során megismerhető az adott térben valóban jelen lévő népesség. A vizsgált hálózaton egy átlagos őszi hétköznap mintegy 170 millió esemény határozható meg az ország területén. A beazonosíthatóságtól nem kell tartani: a felhasználók személyes adatainak biztonságát 24 óránkénti anonimizálás és titkosítási protokoll védi.

Turizmus

A lekérdezéseket a Széchenyi fürdő medencéit és a főépületét lefedő 4 db raszterre hajtottuk végre. Egy átlagos keddet (2018. március 6. kedd), egy ünnepnapot (2018. március 15. csütörtök) és egy hétvégi napot (2018. március 25. vasárnap) vettünk mintaként. Tudatosan választottunk egy olyan desztinációt, amelynek területén extrém módon átfednek a cellák, megnehezítve a helyszínen megforduló felhasználói sokaság leválogatását.


Ennél a lekérdezésnél azt vizsgáltuk, hogy a négy érintett raszterben megfordult felhasználók az adott napon hogyan szóródtak a térben, azaz a „látogatásuk” előtt és után milyen lokációkat érintettek. Egy átlagos hétköznapi napon a fürdő környékén tapasztalt forgalom kétszeresen meghaladja az ünnepnapi és vasárnapi forgalmat. A vizsgált területen megforduló külföldiek száma egyaránt magas – 1200-1400 fő – egy átlagos hétköznapon és az ünnepnapon. Ezzel szemben a március végi vasárnapon több, mint kétezer külföldi tartózkodott a Széchenyi fürdőben és közvetlen közelében.
A hétköznapi forgalom volumenéből, az üzleti előfizetők magas arányából, valamint a közlekedési főutak menti szóródási mintából látható, hogy a hétköznap jelentkező extrém mértékű adatzajt a tranzit forgalom okozza. További filterekkel leszűrhetjük a munkacélú átutazókat, melynek eredményeként megkapjuk a hétköznapi fürdőlátogatók térbeli szóródását az adott 24 órában, összesítve.

Kapcsolat


Dr. Szabó Tünde
Telefon: (+36) 70 611 2968
Email: szabo.tunde@geoinsight.hu
Cím: 1132 Budapest, Visegrádi u. 3.